42 - ezzel a címmel jelent meg tizenöt év szünet után PEER KRISZTIÁN költő, forgatókönyvíró, dramaturg új verseskötete, amelynek sepsiszentgyörgyi bemutatójára és a szerzővel való találkozásra, portrébeszélgetésre a pulzArt kortárs összművészeti fesztivál idei, ötödik kiadásának keretében, 2017. augusztus 31-én, csütörtökön 18 órakor került sor a Tein Teaházban. Meghívottunk beszélgetőtársa Fekete Vince költő, műfordító lesz.

„15 év telt el azóta, hogy Peer Krisztián hátat fordított a költészetnek. Utolsó verseskötete (Hoztam valakit magammal, Palatinus 2002) óta főleg különböző kocsmákban és színpadokon beszélt, számos drámát jegyez.
Visszatérő kötetében az alanyiság határait feszegeti, és barátnőjének, a 25 éves korában elhunyt Zsófinak emel oltárt. Előtte-utána versekben mutatja be a közös életüket és az önreflexió által körberajzolt hiányt, és páros lábbal rúgja be a borítón átsejlő nagymarosi otthon zöldre mázolt ajtaját. Az afterverseket felvágatlan oldalak rejtik, ahhoz, hogy az olvasó bejuthasson a legintimebb terekbe, fizikailag is erőszakot kell tennie a papíron. Peer azt mondja, véget ért a hosszú hallgatás, és vannak még tervei; visszatérését a könyv mottójának is tekinthető nyitóbekezdés foglalhatná össze leginkább: «Dehogynem veszhet el. / Dehogynem baj, hogy elveszett. / Dehogy veszhet el egészen.»”
A 42 a szerző 43. születésnapja és a lány halálának évfordulója előtt, idén, a Költészet Napjára időzítve jelent meg a Jelenkor Kiadónál.
(A konyves.blog.hu nyomán)

A Petőfi-, Déry Tibor- és Füst Milán-díjas Peer Krisztián 1974-ben született Dorogon, tizenévesen már publikált, húszéves volt, amikor, 1994-ben, első könyve, a Belső Robinson megjelent, a kötet közönség- és szakmai sikert aratott. Három év múlva újabb emlékezetes könyv, a Szőranya követte, 2002-ig a szerző még két verseskötettel jelentkezett (Név, 1998; Hoztam valakit magammal, 2002).