Petőfalvi Fortyogó

Petőfalva kincse az altalajában rejtőzködő szénsavas ásványvíz, a borvíz. Lépten-nyomon bugyorog fel a Feketeügy vizenyős lapályán, bárhol megmártózhatna az ember a feltörő fortyogókban. A falu mellett évszázadok óta ismert volt a folyó egyik elhagyott, mély holtárkában feltörő szénsavas borvíz, ezek a szén-dioxiddal telített lábáztatók igazából vizes-mofettákként szolgáltak a múltban, gyógyhatásukat hamar felismerték. 

A kommunizmus idején, nem gondolva a vidéken előforduló borvízforrások védelmére, lecsapoló munkálatokat végeztek a Mezőföldön, s a Fortyogó egy lecsapoló árok áldozata lett. Hosszú évekig senki nem foglalkozott felújításával. A természet azonban gondoskodott arról, hogy begyógyítsa a helyen ejtett sebet, mert a gondozatlan vízcsatorna időközben betömődött, és az egykori Fortyogó helyét jelezte a hangosan buborékoló mofettagáz. A megyei önkormányzat által kezdeményezett, népi fürdőket felújító mozgalom keretében 2008-ban felújíttatták a petőfalvi Fortyogót. Megújult a borvizes medence, melléje fatüzelésű szauna is épült.

A Fortyogó annak a kéregtörésnek a mentén jön a felszínre, amelynek vonalán északabbra Hatolykafürdő, délebbre pedig Kovásznafürdő helyezkedik el

Gyógyjavallat: A mofetta szív- és érrendszeri problémák tüneti kezelésére szolgál.
Használata: A mofetta megközelítése körültekintést igényel, helytelenül használva veszélyes lehet. Mielőtt belépünk a szárazfürdőbe pihenjük ki magunkat, és ellenőrizzük a gázszintet. Ennek legegyszerűbb módja a nyílt lángos vizsgálat: ahol a láng kialszik oda már nem szabad lehajolni. Alkalomszerű, egyszeri használatkor a mofettázás ne haladja meg a 10 percet.