Háromszék hét csodája

Képzeljék el, ahogy kint a zöldben, szabad tűzön készült gulyást kanalaznak, és a melléje járó, jó nagy karéj pityókás házikenyérből falatoznak. Desszertnek ropogós kürtőskalácsot kóstolnak, majd elnyomtatják egy pohár gyömülcspálinkával. A fenséges lakoma után pedig egy ásványvizes medencében lazítanak. Ilyenek vagy ehhez hasonlóak a háromszéki vakációk: egyszerűek, természetesek, ízletesek, vérpezsdítőek. Feltöltenek. Háromszék hét csodáját a kalandvágyóknak ajánljuk és azoknak, akik szeretnék a vidék kincseit felfedezni.

2020-ban megjelent cikk

1. Büdös-hegy és a környékbeli posztvulkanikus jelenségek

A Büdös-hegy vagy a Büdös (1143 m) a Csomád-Bálványos hegység részét képezi, a Keleti-Kárpátok vonulatának legdélebbi posztvul- kanikus felszíni megjelenése. Ezek a hideg posztvulkanikus emanációk (mofetták, szolfatárák és borvízek) nagy geológiai, turisztikai és gyógyászati értékkel bírnak.

A környék vulkanikus emanációinak egyike a Büdösbarlang, amelyet Európa legnagyobb természetes mofettájaként tartanak nyilván, hossza 14 méter. Naponta hozzávetőlegesen 2.000 m3 szabad széndioxidot bocsájt ki. A környéken más kénes barlangok is találhatóak, ilyenek a Timsós-barlang, a Gyilkos-barlang és a Madár- temető. A régióban felbukkanó ásványvizek bő választékát számos hagyományos népi fürdő hasznosítja, ezek kis, különféle gyógyhatás- sal bíró, erdőben szétszórtan kiépített medencék.

Az ilyen bugyogó gyógymedencék – az Apor feredő, Mikes fürdő, Csiszár-fürdő – a nyári frissítő fürdőzés ideális helyszínei.

2. Vargyas-szoros természetvédelmi terület

A Vargyas-szoros a gyalogtúrázók, sziklamászók és barlangászok kedvenc helye. A Vargyas patak szabdalta gyönyörű sziklaszoros a Persány-hegység északi részén fekszik. Számos, a patak által létrehozott mészkőképződmény és geomorfológiai forma díszíti.
A közel 4 km hosszú völgyben égbenyúló sziklákat, magas, függőleges és meredek hegyoldalakat találunk. Mészkőtornyok (Galambok Tornya, Csala tornya), mészkő ormok, víznyelők, dolinák, málladékok valamint tudományos és barlangászati szempontból jelentős üregek sokasága teszi különlegessé a tájat. Ezen képződmények szinte érintetlenül fennmaradt archeológiai és paleontológiai értékeket őriznek a nagyközönség számára részben lezárt barlangokban.
Az Orbán Balázs vagy Almási barlang, a Lócsűr, a Tatárlik helyi idegenvezető kíséretében látogathatóak. Itt található az ország leg- nagyobb, 19 fajt számláló denevér populációja.

3. A Damokos Gyula udvarház és a csernátoni Haszmann Pál Múzeum

A csernátoni Haszmann Pál Múzeum a Damokos Gyula neoklasszicista stílusban épült udvarházban és az azt körülvevő kertben található. A közel két hektár területen a székelység épített örökségei – székely házak és kapuk, vízimalom, valamint fából, illetve kőből faragott székely síremlékek láthatóak.

A mezőgazdasági szerszámokból és gépekből összeállított gyűjtemény Erdély szinten is egyedülálló. A múzeum számos kollekciója közül a legértékesebb az öntvény-kályha, valamint a hangsugárzó eszközök gyűjteménye. A látogatónak alkalma nyílik a két világháború közti időből származó rádiót, patefont vagy akár gramofont is hallgatni.

Továbbá a múzeum aktív szerepet tölt be a hagyományos népi mesterségek megőrzésében, ápolásában. Az intézmény által működtetett népfőiskola számos olyan műhelyt, tanfolyamot, tábort szervez, ahol a bútorfestés, fafaragás vagy akár a húsvéti tojásfestés fortélyait lehet elsajátítani.

4. Gelencei Szent Imre római katolikus műemléktemplom

Háromszék legértékesebb kultikus műemléke a gelencei római katolikus templom,védőszentje Szent Imre.

A XIII. században épült templom több építészeti stílusjegyet őríz: román, gótikus, reneszánsz és barokk elemeket is találunk.
A XIV-XV. századból származó Szent László-legendát ábrázoló fali freskók, a kunok elleni harcát bemutató képsorok, erdélyszerte a legjobban fennmaradt freskók közé tartoznak.

A templom legrégebbi és legértékesebb elemei közé sorolható a több évszázados keresztelő kút, valamint a 103 darabból álló, festett kazettás mennyezet, melyek közül néhány 1629-ből származik. A műemléktemplomot a művészetek, és a szakrális történelem kedvelőinek ajánljuk.

5. Rétyi Nyír természetvédelmi terület

A közel 2 km2 területen fekvő futóhomokos, dűnés szerkezetű természetvédelmi terület a Fekete-ügy egykori árterületén található, eutróf mocsarakból álló, számos ritka fajnak otthont adó élőhely. Olyan glaciális relikviákat találunk itt, mint például az aldrovanda, erdei kökörcsin, göcsörtös nyír, erdei angyalgyökér, a kotuliliom és a fehér tavirózsa.

Biodiverzitás szempontjából Háromszék legjelentősebb védett területe. Az itt élő népes békafaj között találjuk a reliktum-fajnak is tekinthető mocsári békát, amelynek hím példányai párzás idején megváltoztatják bőrszínűket. Az ültetett erdei fenyves alkalmazkodott a mostoha életkörülményekhez. Érdemes meglátogatni a nyírfa erdőt is, amely számos időszakos tavat, nedves gyepeket, ritka virágokat rejt.

A táj szépsége hivatásos fotográfusokat, de filmproducereket is idevonz, 2003-ban az amerikai Cold Mountain című film egyik forgatá- sa zajlott a nyírben.

6. Kovászna-Kommandó keskeny-nyomtávú erdei vasút és gőzmozdony

A keskeny nyomtávú kisvasút 1882-ben épült, ipartörténeti műkincs, amely valóságos időutazásban részesíti a látogatót.

A keskeny nyomtávolságú (760 mm) Kovászna-Kommandó Erdei Kisvasút régen a Kommandó környékén előállított deszkaárú szállítását biztosította Kovászna városba. Az erdei kisvasút alsó és felső pontjának szintkülönbségéből adódóan került sor az 1890-ben felavatott Sikló építésére. A Sikló egy teljesen környezetkímélő, rendkívüli szerkezetű műszaki felszerelés, működtetési mechanizmusa a gravitáción alapult. Összhossza 1236 m, az állomások közti szint-különbség 327 m volt.

7. Nagyajtai erődtemplom

A nagyajtai unitárius templomerőd a település legrégebbi építészeti és művészettörténeti épületegyüttese. Az 5 m magas fallal körülvett, két bástyával védett templomvár a település legmagasabb pontján, a „Varjúfészek” nevű dombon épült dokumentumok szerint a XVI. század második felében, illetve a XVII. század elején. Az erőd belső udvarán áll a XIV. századi késő gótikus, hálós boltozatú templom.

Legértékesebb elemei a kehely formájú szószék, amely négy kőből faragott kazettából tevődik össze, valamint az ugyancsak kőből faragott, 1710-ből származó korlát. Régiségét tekintve Erdély hatodik legrégibbi szószékeként tartják számon. Figyelemre méltóak a karzatot díszítő festett kazetták, amelyek a helyi népi motívumok elemeit hordozzák.