Mikes-Szentkereszty kastély

❗️ FONTOS! Felújítás miatt ideiglenesen nem látogatható. 🏰 A vargyasi Daniel-kastély és a körülötte elhelyezkedő park Erdővidék egyik legismertebb műemléke. A kelet-nyugat irányú hosszanti tengelyre fűződő épületegyüttes részletei sok átépítést-alakítást tükröznek. Fő részeinek keletkezési sorrendje is keletről-nyugatra írható le. Legkorábbi részének, az úgynevezett főépület síkmennyezetes termének és egy fiókos boltozattal ellátott helyiségnek az építési ideje a 16. század végére tehető. Daniel Ferenc a 17. század közepén az épületet több helyiséggel bővítette nyugati irányban. Valószínűleg ő építi meg az északi oldalon húzódó, ma már az épület tömbjébe befoglalt védőfolyosót is. 📜 A kastély leginkább a déli homlokzatán megjelenő nagyszámú késő reneszánsz faragvány révén vált ismertté, ezek közül azonban a loggia pilléreit kivéve egy sincs az eredeti helyén. 1687-ben, Daniel Istvánnak köszönhetően készült el a kastély egyik leglátványosabb szerkezeti eleme, a déli árkádos tornác. A keresztboltozatokkal fedett loggia árkádíveit a főépület sarkainál előreugró, háromkaréjos oromzatú barokk rizalitok fogják közre. Melyeket II. Daniel István, Udvarhelyszék híres főkirálybírája építtetett 1723-ban. E javítás során alakíthatták ki a mai főbejáratot is, melynek kerete szintén késő reneszánsz faragványok darabjaiból készült. 🧱 1797-ben Daniel Elek kezd nagyobb építkezésbe, neki köszönhető az emeletes palotaszárny és a főépületen látható manzárdtető kialakítása. Az emelet szegmensíves ablakai közé egy nagyméretű, homokkőből készült címert falaztak be, melyen az 1745-ös évszám olvasható. Ez a míves faragvány valószínűleg II. Daniel István udvarhelyszéki főkirálybírává választásakor készült és a kastély akkori tulajdonosának, valamint feleségének, Perki Polyxena kettős címerét ábrázolja. ⚜️ 1850 és 1853 között Daniel Gábor építtette meg a palotaszárny délnyugati sarkához toldott emeletes körbástyát. Ugyanebben az időszakban a főépület északi oldalához klasszicista stílusú épületszárnyat csatolnak. A 20. század folyamán újabb elemekkel bővült a kastély. 1920 tájékán Daniel Ferenc a klasszicizáló szárny északkeleti sarkához kör alakú bástyát csatolt és végeztette 1937-ben az utolsó bővítési munkálatokat is. Ekkor épült meg nyugati irányba a nyitott tornác, melynek sarkán egy kis harangláb található. A reneszánsz kor hangulatát idéző északi emeletes kőtornác is az utolsó bővítéskor épült Keöpeczi Sebestyén József irányításával. 🔗 Forrás: https://www.virtualisszekelyfold.ro/hu/pano/28 

⚱️🏛 A múzeum kiállításai kutatásokból, régészeti feltárásokból származó tárgyakat, emlékiratokat és helyi történelmi jellegzetességeket mutatnak be. A múzeum gyűjteményanyaga ma több, mint 16 ezer darabból áll. A csíkpálfalvi őskori település, Várdomb régészeti kiállítás korabeli rituális, illetve lakóhelyek, tűzhelyek és kemencék rekonstrukcióit jeleníti meg. Játékok, rejtvények, interaktív videók, kreatív műhelyek is várnak rátok, de lehetőségetek van virtuális tárlatvezetésre is.   👉 A "Csíkpálfalvi őskori település - Várdomb" régészeti kiállítás virtuális tárlatvezetése ITT érhető el. ❗️ Hétvégén a múzeum látogatása kizárólag előzetes bejelentkezés alapján lehetséges.

🐗🐾 A gyűjtemény a Bene-házban kapott helyet, ahol közel háromszáz trófeán és több száz vadászattal kapcsolatos tárgyon keresztül ismerhetitek meg a térség faj- és vadgazdagságát, valamint a helyi vadászati kultúrát. A Kárpát-kanyar dioráma teljes életnagyságban szemlélteti az élőhelyük bemutatásával a vadászható vadfajokat. A kiállítás falain helyet kapott számos jelentős trófea is, amelyek a világranglisták előkelő helyeit foglalják el, mint például a Romániában lőtt legnagyobb szarvas. Ugyanitt megtekinthetitek Nicolae Ceaușescu néhai kommunista diktátor által a Háromszéken lelőtt medve bőrét is. 🐻

🏺 Az Árkosi Tájház egy gazdag néprajzi, népipari és helytörténeti gyűjtemény, amelyett Bálinth Zoltán hozott létre. Ma már 8.000 tárgynál is többet számlál, és még mindig gyarapodik. A gyűjteményt sokszínűvé teszik az ipari termékek, de megtalálhatóak a házi, kézműves termékek, amelyek a mindennapi használatra készültek, vagy csak célszerű szerszám vagy munkaeszközként használhatóak. A régi bútorok is jól ki lettek használva, így kerültek kiállítási tárgyakként a Tájházba. A kiállítás egyediségét a több mint 500, különböző fajtájú és márkájú szenesvasalót számláló gyűjtemény adja. ✨ ❗️ A gyűjtemény előzetes telefonos egyeztetés alapján látogatható!

🏛 Az Erdővidék Múzeuma a messze földön híres, mintegy négymillió éves masztodon csontváz otthona, ami óriási jelentőségű, hiszen a világon ezidáig csak néhány csontvázmaradvány került elő. Ugyanitt találkozhattok az ámulatba ejtő hat-hétezer darab miniatűrt számláló erdély történetét bemutató dioráma kiállítással. A tíz, tizennyolc és huszonkilenc milliméteres ólomkatona figurákkal igencsak részletesen elevenednek meg az 1848-49-es szabadságharc csatáinak fontos mozzanatai. ⚜️ 🕰 Az első baróti múzeumot Kászoni Gáspár (1896, Barót - 1989, Barót) órásmester, helytörténész, magángyűjtő hozta létre 1979-ben Baróti Tájmúzeum néven, a Kovászna Megyei Múzeum (a Székely Nemzeti Múzeum utódintézménye) részlegeként nyert intézményi keretet.  A tájmúzeumot 1984-ben zárják be, végül 1990-ben baróti felszólításra, a Székely Nemzeti Múzeum szállítja raktáraiba a pusztulásnak induló anyagot. A Gaál Mózes Közművelődési Egyesület kezdeményezésére Barót Város Önkormányzatával és a Székely Nemzeti Múzeummal összefogva jött létre Erdővidék Múzeuma, amelyet 2006. november 17-én avatták fel.

🤎 Az 1989-es rendszerváltás után a csángók felé irányuló figyelem egyre nagyobb lett. Ennek köszönhetően nemcsak páratlan népzenéjük, népviseletük, népszokásaik, hanem tárgyi kultúrájuk elemei is az érdeklődés középpontjába kerültek. A csángó viseletek, a mindennapi és rituális használati tárgyak egy érdekes és értékes világba kalauzolnak el. 🧥 A Zabolán látható kollekció elsősorban XX. századi moldvai csángó népi textíliákat, ünnepi és hétköznapi viseleteket, gorzafalvi és frumószai fazekas termékeket, bútorokat, hangszereket, vallásos élettel kapcsolatos kiadványokat és objektumokat, valamint használati tárgyakat tartalmaz. Méretét és tárgyainak sokféleségét, illetve fontosságát tekintve válhatott a zabolai múzeum névadó gyűjteményévé.

🤎📻 A Damokos Gyula-féle neoklasszicista stílusban épült udvarházban és az azt körülvevő, közel két hektár területen a székelység épített örökségei: székely házak és kapuk, vízimalom, valamint fából, illetve kőből faragott székely síremlékek láthatóak. A mezőgazdasági szerszámokból és gépekből összeállított méretes gyűjtemény Erdély szinten is egyedülálló. 🚜 A múzeum számos kollekciója közül a legértékesebb az öntvény-kályha, valamint a hangsugárzó eszközök gyűjteménye; az utóbbi a „Háromszéki Rádió Történelme” cím alatt jött létre. A látogatónak alkalma nyílik a két világháború közti időből származó rádiót, patefont vagy akár gramofont is hallgatni. 🔸 Bővebben a múzeumról ITT olvashattok.

🏛🔒 Az udvarterek városában valamikor sok céh működött. A múzeum értékes gyűjteményeknek és kiállításoknak ad otthont a város történetéről, céhekről és mesterségekről. Szemügyre vehetitek a ma már ritkaság számban levő fazekasok, csizmadiák, cipészek, tímárok, lakatosok, mézeskalácsosok, kalaposok, szabók szerszámait, műhelyberendezéseit. Megismerhetitek a város történelmét, a polgári kultúrát, megtekinthetitek az 1848-49-es szabadságharc helyi tárgyi emlékeit.  👧👦 A múzeum egy másik különleges gyűjteménye az Erdély és Csángóföld valamennyi tájegységének népviseletébe öltöztetett Zsuzsi és Andris babagyűjtemény. 

🏛 A Székely Nemzeti Múzeum Közép-Európa egyik legrégebbi múzeuma. 1875 óta látogatható, 1876 óta van jelen a nemzetközi szakmai életben, 1877 óta viseli mai nevét, 1879-ben költözött be Imecsfalváról Sepsiszentgyörgyre, és került köztulajdonba. 📖 A múzeum 1913-ban átadott főépülete építészeti enciklopédia. Tervezője Kós Károly, aki az Arts and Crafts művészeti mozgalom hatása alatt alkotott. Az alapító közel tízezres gyűjteménye mára többszázezres nagyságrendűvé fejlődött.  A könyvtár legkiemelkedőbb értéke az Apor-kódex, amelybe 1500 körül többek között az első magyar bibliafordítás zsoltárait is bemásolták. A természettudományi osztály jégkorszaki állattani gyűjteményét nemzetközi szinten jegyzik, ugyanitt található Románia legjelentősebb nagygombagyűjteménye is. A múzeumnak az erősdi őstelepen végzett ásatásai és a felszínre hozott 7 évezredes festett kerámiái az 1920-as években a Cambridge-i Egyetem érdeklődését is felkeltették. 📌 A történelmi tár legkiemelkedőbb ereklyéi a székely szabadság szimbólumai. Gábor Áron ágyúja unikum, Bem apó tábori nyomdájával együtt Háromszék dicsőséges önvédelmi harcának jelenbe örökített mementója. A néprajzi gyűjtemény egyedi úrihímzései, változatos kerámia- és bútoranyaga nyűgözi le a kutatókat, és jelent ihletforrást a kézművesek számára. A szabadtéri kiállítás áttelepített 18. századi csíki háza a második magyar skanzenként nyílt meg 1937-ben. A képzőművészeti gyűjtemény neves háromszéki, székelyföldi és erdélyi klasszikus és kortárs alkotók műveit gondozza. 📜 A Csereyné – 200 – Újjászületünk! nevű kiállítás a múzeum alapítójának állít emléket. Ritka volt a XIX. században, hogy nő alapítson múzeumot! Az asszonyok kapcsolathálóját társadalmi normák korlátozták. Hogyan sikerült egy nemesasszonynak múzeumot létrehoznia, ráadásul olyan intenzíven támogatnia, és olyan magas színvonalra emelnie, hogy 25 évvel az első kiállítás után már a párizsi világkiállításon szerepelt, és kéziratait, levéltárát akadémikusok, kutatók tanulmányozták? Ki volt Csereyné Zathureczky Emília? Mindezen kérdésekre választ kaptok a Székely Nemzeti Múzeumban!    Az intézmény ma már széles körben ismert szellemi erőtér és tudásközpont. Látványos kiállítások, tudományos konferenciák, komolyzenei hangversenyek és szabadtéri koncertek, városnapi rendezvények, hangulatos családi események közkedvelt helyszíne. 🤎