Vargyasi Daniel-kastély
Kúriák, kastélyok / Látogatható kúriák és kastélyok
Telefonszám
Leírás
A vargyasi Daniel-kastély és a körülötte elhelyezkedő park Erdővidék egyik legismertebb műemléke. A kelet-nyugat irányú hosszanti tengelyre fűződő épületegyüttes részletei sok átépítést-alakítást tükröznek. Fő részeinek keletkezési sorrendje is keletről-nyugatra írható le. Legkorábbi részének, az úgynevezett főépület síkmennyezetes termének és egy fiókos boltozattal ellátott helyiségnek az építési ideje a 16. század végére tehető. Daniel Ferenc a 17. század közepén az épületet több helyiséggel bővítette nyugati irányban. Valószínűleg ő építi meg az északi oldalon húzódó, ma már az épület tömbjébe befoglalt védőfolyosót is.
A kastély leginkább a déli homlokzatán megjelenő nagyszámú késő reneszánsz faragvány révén vált ismertté, ezek közül azonban a loggia pilléreit kivéve egy sincs az eredeti helyén. 1687-ben, Daniel Istvánnak köszönhetően készült el a kastély egyik leglátványosabb szerkezeti eleme, a déli árkádos tornác. A keresztboltozatokkal fedett loggia árkádíveit a főépület sarkainál előreugró, háromkaréjos oromzatú barokk rizalitok fogják közre. Melyeket II. Daniel István, Udvarhelyszék híres főkirálybírája építtetett 1723-ban. E javítás során alakíthatták ki a mai főbejáratot is, melynek kerete szintén késő reneszánsz faragványok darabjaiból készült.
1797-ben Daniel Elek kezd nagyobb építkezésbe, neki köszönhető az emeletes palotaszárny és a főépületen látható manzárdtető kialakítása. Az emelet szegmensíves ablakai közé egy nagyméretű, homokkőből készült címert falaztak be, melyen az 1745-ös évszám olvasható. Ez a míves faragvány valószínűleg II. Daniel István udvarhelyszéki főkirálybírává választásakor készült és a kastély akkori tulajdonosának, valamint feleségének, Perki Polyxena kettős címerét ábrázolja.
1850 és 1853 között Daniel Gábor építtette meg a palotaszárny délnyugati sarkához toldott emeletes körbástyát. Ugyanebben az időszakban a főépület északi oldalához klasszicista stílusú épületszárnyat csatolnak.
A 20. század folyamán újabb elemekkel bővült a kastély. 1920 tájékán Daniel Ferenc a klasszicizáló szárny északkeleti sarkához kör alakú bástyát csatolt és végeztette 1937-ben az utolsó bővítési munkálatokat is. Ekkor épült meg nyugati irányba a nyitott tornác, melynek sarkán egy kis harangláb található. A reneszánsz kor hangulatát idéző északi emeletes kőtornác is az utolsó bővítéskor épült Keöpeczi Sebestyén József irányításával.
Forrás: https://www.virtualisszekelyfold.ro/hu/pano/28
A kastély leginkább a déli homlokzatán megjelenő nagyszámú késő reneszánsz faragvány révén vált ismertté, ezek közül azonban a loggia pilléreit kivéve egy sincs az eredeti helyén. 1687-ben, Daniel Istvánnak köszönhetően készült el a kastély egyik leglátványosabb szerkezeti eleme, a déli árkádos tornác. A keresztboltozatokkal fedett loggia árkádíveit a főépület sarkainál előreugró, háromkaréjos oromzatú barokk rizalitok fogják közre. Melyeket II. Daniel István, Udvarhelyszék híres főkirálybírája építtetett 1723-ban. E javítás során alakíthatták ki a mai főbejáratot is, melynek kerete szintén késő reneszánsz faragványok darabjaiból készült.
1797-ben Daniel Elek kezd nagyobb építkezésbe, neki köszönhető az emeletes palotaszárny és a főépületen látható manzárdtető kialakítása. Az emelet szegmensíves ablakai közé egy nagyméretű, homokkőből készült címert falaztak be, melyen az 1745-ös évszám olvasható. Ez a míves faragvány valószínűleg II. Daniel István udvarhelyszéki főkirálybírává választásakor készült és a kastély akkori tulajdonosának, valamint feleségének, Perki Polyxena kettős címerét ábrázolja.
1850 és 1853 között Daniel Gábor építtette meg a palotaszárny délnyugati sarkához toldott emeletes körbástyát. Ugyanebben az időszakban a főépület északi oldalához klasszicista stílusú épületszárnyat csatolnak.
A 20. század folyamán újabb elemekkel bővült a kastély. 1920 tájékán Daniel Ferenc a klasszicizáló szárny északkeleti sarkához kör alakú bástyát csatolt és végeztette 1937-ben az utolsó bővítési munkálatokat is. Ekkor épült meg nyugati irányba a nyitott tornác, melynek sarkán egy kis harangláb található. A reneszánsz kor hangulatát idéző északi emeletes kőtornác is az utolsó bővítéskor épült Keöpeczi Sebestyén József irányításával.
Forrás: https://www.virtualisszekelyfold.ro/hu/pano/28
FONTOS! Felújítás miatt ideiglenesen nem látogatható.
