Romulus Cioflec Emlékház

✨ Az Emlékközpont létrehozásának gondolata rögtön a rendszerváltás éveiben megfogalmazódott, története egybefonódik az 1990-ben alapított Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület és Népfőiskoláéval. Megálmodója Gazda József ny. magyartanár, közíró, az egyesület alapítója, ma tiszteletbeli elnöke. Tervezője Csernyus Lőrinc Kossuth-díjas építész. Sok jó ember több évtizedes kitartó és összehangolt munkájára volt szükség ahhoz, hogy a református egyház által adományozott telken felépült impozáns, keleti és székely hagyományokat az organikus építészettel ötvöző épületegyüttes ma teljes pompájában fogadhassa a látogatókat. 🌍  🌳 A tágas kerttel, parkolóval körbevett kétszintes főépület földszinti aulájában Csoma életútját bemutató kiállítás, konferenciaterem, könyvtárszoba, az emeleten Gazdáné Olosz Ella állandó textilkiállítása és öt vendégszoba várja látogatóit. 🛏️ 📜 A Csoma Emlékközpont közösségi események, előadások, konferenciák helyszíne, egyaránt szolgál emlékhelyként, befogadó közösségi térként és inspirációs forrásként minden korosztály számára. 🤎 📍 A csoportos látogatáshoz előzetes telefonos egyeztetés szükséges.

Ismerjétek meg Gábor Áron életét, aki ágyúöntőként és tüzértisztként meghatározó szerepet töltött be az 1848-49-es szabadságharcban. Amikor a sepsiszentgyörgyi székely gyűlés megbízta a lőszergyártás és hadfelszerelés megszervezésével, ő nem csak elvállalta a feladatot, hanem azt mondta, hogy a maga öntötte ágyú torka elé áll, ha a próbalövéssel nem talál célba. 📍 A látogatáshoz előzetes egyeztetés szükséges telefonon!

Ignácz Rózsa, aki a magyar nemzet ünnepelt színésznőjévé vált, igazán maradandót íróként és műfordítóként alkotott, Kovásznán született 1909-ben. Életének első kilenc évét töltötte itt (majd református lelkész édesapja áthelyezése folytán Fogarasra költöztek), amelyek élménygazdagsága későbbi műveiben gyakran visszaköszön. A színésznő, író a következőképp emlékszik vissza Kovásznára: „Húszévi távollét után, egy röpke nyári látogatáson ismertem fel szülőfalum igazi arcát. Ez az arc mindig bennem élt; belevésődött gyermekéveimbe, irányt szabott életemnek, de csak azóta tudatosodott, mióta egyre távolodón, kívülről nézem a falut s benne magamat… Kovászna Háromszék megyei, erdőszéli falu a Déli-Kárpátok könyökhajlatában. Városias. Emeletes ház is, járda, villany is akad benne. „Pokolsaráról”, borvíz-kútjairól s erdőiről nevezetes; számos a gőzfűrésze, de vannak Erdélyben nála dúsabb fatermő helyek; kézi szövésű gyapjúszövetei majdnem homespunök, ízletes füstölt sajtjai majdnem svájci remekek; Kovászna lüktető, szüntelen fejlődése már évtizedek óta majdnem egy Viktória-korabeli angol gyarmatéhoz hasonlatos…” A református templom melletti papilaknál irodalomtörténeti emlékhely vár benneteket: egy emléktábla jelzi, hogy a Nemzeti Színház színésznőjéből irodalmi pályára váltott Ignácz Rózsa Kovásznán született. Az író, színésznő a holokauszt idején a zsidók iránti szolidaritásból sárga csillagot kapott, ugyanis embereket mentett. Csoportok számára lehetséges a programon kívüli látogatás, ehhez viszont előzetes telefonos egyeztetés szükséges. 

📜 Csoma Sándor, akit a nagyvilág ma már Alexander Csoma de Kőrös néven ismer, még diákkorában eltökélte, hogy felkeresi az „ázsiai magyarok” hazáját. 1819 őszén gyalog, csekély pénzzel indult el Keletre; ennek a nagy útnak köszönhető a tibeti nyelvészet alapja, a tibeti-angol szótár. Keressétek fel a Kőrösi Csoma Emlékházat, hogy részletesen megismerjétek gyermekkorát, kalandos útját és munkásságát. 📍 A látogatáshoz előzetes egyeztetés szükséges!

🏠✒️ Erdővidék északkeleti részében, Nagybacon és Magyarhermány között fekszik Kisbacon. E falu neve egybefonódik a nagy magyar író és népnevelő, Benedek Elek nevével. Egykori, klasszicizáló stílusban épült lakóháza 1896-ban épült. A földszintes udvarház oszlopos tornácának timpanonjában a MARI név olvasható, amely Benedek Elek feleségének, Fischer Máriának állít emléket. A Benedek Elek Emlékház létrehozásának gondolatát Balogh Edgár író vetette fel először, majd hozzá csatlakozott Sylvester Lajos a megyei kulturális bizottság elnöke, Király Károly a megyei párttitkár és a kisbaconi leszármazottak, Flóra néni (Benedek Elek lánya), Bardócz Júlia meg Bardócz Dezső. Avatására az író születésének 110., halálának 40. évfordulója alkalmából, 1969. május 25-én került sor.  Az épület nyolc helyiségéből kettő ad helyet az emlékkiállításnak. A tágas ebédlőben és a belőle jobbra nyíló oldalszobában berendezett kiállítást a Székely Nemzeti Múzeum munkatársai rendezték be, jórészt a Flóra néni által gyűjtött anyagból. Az ebédlőteremben vannak kiállítva a régi családi fényképek, levelek és kéziratok. Itt találjuk az évszázados kiadású régi mesekönyveket, a Cimbora, Az Én Újságom, a Jó Pajtás gyermekújságok bekötött gyűjteményeit. A nagyterem mennyezetét a vargyasi fafaragó népművész, Máthé Ferenc által faragott impozáns csillár díszíti, itt láthatjuk a régi használati tárgyakat és bútorokat, gyönyörű varrottasokat, sok emlékkoszorút és emlékkönyvet, Imets László és Kósa Bálint fametszeteit, festményeket és az utóbbi években megjelent mesekönyvek példányait. Ugyanebben a teremben vannak kiállítva a különböző idegen nyelvekre lefordított kötetek és Benedek Elek életéről, munkásságáról szóló egyetemi szakdolgozatok és disszertációk. Átlépve a jobbra nyíló kisebbik szobába, ott találjuk Benedek Elek dolgozószobáját, benne az eredeti íróasztalt, mindazokkal a tárgyakkal, melyek annak idején is ott voltak: írótoll, pecsét, ezüst cukortartó és az utolsó be nem fejezett utolsó levél. Az íróasztal mögötti falon az 1901-ben készült Benedek Eleket ábrázoló Karvaly Mór festmény, attól jobbra pedig a 2009-ben adományozott Magyar Örökség-díj oklevele látható. Az emlékház fenntartója az alapítástól kezdve évtizedeken át az Székely Nemzeti Múzeum volt, a szellemi-tárgyi hagyatékot mindig az író leszármazottai ápolták. 1999-ben a Székely Nemzeti Múzeum és az emlékház kapcsolata megszűnt, a házból magánmúzeummá alakult. 📍📆 Az emlékház március 15-től november 1-ig látogatható.