UzOnkA sajtmanufaktúra

A kürtőskalács nevét a különleges formájáról kapta. A dorongra feltekert kelttészta-csíkokat vajjal és cukorral borítják – ez karamellizálódik a szénen való sütés közben. Bár sokan meg vannak győződve, hogy ősi magyar sütemény, tulajdonképpen szász közvetítéssel került hozzánk. Édesített változata viszont magyar találmánynak számít, a 19. században terjedt el. A németek teljesen elfelejtették a dorongos süteményt, magyar nyelvterületen a Székelyföldön maradt fenn, mint ünnepi sütemény, innen indult hódító útjára a 21. században. 2015 óta Hungarikum. 😜  Elárulunk még egy titkot erről a Hungarikumról: saját rendezvénye is van: "Kürtőskalács - Édes Ízek Fesztiválja", melyet Sepsiszentgyörgyön rendeznek, ahol Ilona, a Malomkert vezetője az "Év székelyföldi kürtőskalácsa" verseny zsűrijének tagja. Ha kíváncsiak vagytok, hogyan készül ez a desszert, vegyetek részt egy kürtőskalács készítő műhelyen a csernátoni Malomkertben, és süssétek meg a saját kürtősötöket! Biztosan finom lesz! 😋 Részt vehettek a krumplis (székelyesen pityókás) házi kenyér készítésen is! A workshopok minimális létszáma: 6-8 fő. Előzetes időpont egyeztetés szükséges! A Malomkertben finom ebédet is kérhettek, mindössze annyit kell tennetek, hogy előzetesen jelzitek ezt. 🍽

Kisbaconban a Keresztes család vízimalma még mindig őröl. Egyik gerendájának felirata szerint 1835-ben épült. A malom egyetlen automatikája egy kis csengettyű, ami akkor szólal meg, amikor a garatból kifogy az őrölni való gabona. A vízimalom csak előre egyeztetett időpontban látogatható!

Baróton Kovács Béla bőrműves több, mint négy évtizede készít egyedi tervezésű használati tárgyakat és lószerszámokat. Térjen be a műhelyébe, és válasszon egy tartós, hasznos, valódi bőrből készült kézműves terméket!

Már kezdetben nagy élmény volt számomra, hogy gyerekként Gazdáné Olosz Ella tanítványa lehettem, akinél gyakorlati ismereteket szereztem. Akkoriban főleg a művészi nevelés érdekelt, abban igyekeztem gazdagodni. Évtizedek óta a szakmában dolgozok, tapasztalatokat szerezve magánvállalkozóként minden álmomat megvalósíthatom az alkotás területén. A népviseleti daraboknál a falvankénti hagyományokat próbálom követni. A modern öltözéknél az egyediségre fektetem a hangsúlyt, ötvözve a hagyományossal. Az alapanyagokat hagyományos szövőszéken szőjük. Számomra élmény minden alkotás, minden elkészült jól sikerült darab látványa. Szeretném, ha a munkáim viselői nem csak tárgynak látnák a ruhát, hanem művészi alkotásnak is.

A kukoricaháncs megmunkálását Bálint Júlia udvarhelyi népművésztől tanultam. Felhasználásának folyamatát egyéni technikával helyettesítettem, ez által váltak egyediekké, gesztusokkal és kifejező arcvonásokkal. Nagy kompozícióim: Lúdas Matyi, A helység kalapácsa, Két választás Magyarországon, Jézus élete, Keresztút (14 Stáció). A faluközösség életképei: kukoricatermesztés, disznóvágás, házkörüli és mezei munkák. Munkafüzetek készülnek alkotásaimból, gyerekeknek, amit mintamelléklettel, magyarázatokkal látok el, és a Corvin Kiadó gondozásában jelennek meg. Tanítok táborokban, a faluközösségemben, rendezvényeken.

.

Több mint 30 éve készítjük a cukorkákat, a csavaros, csiga, szívecske, halacska és kakas formájú édességeket. 2003 -ban sikerült megtalálni egy 1906-ból származó mézeskalács receptet és azóta ezt a hagyományos terméket is előállítjuk minőségi alapanyagokból. Barabás Zsombor népművészeti egyesület és az Erdélyi kézműves céh tagjai vagyunk. 2011ben elnyertük a Székely termék védjegyet. A jelenlegi termékeink mellett kérésre készítünk ajándék- és emléktárgyakat, valamint egyedi darabokat a megrendelő igénye szerint.

Dávid Alpár édesapja a nyolcvanas évek végén tanult szabóságot, majd az iskola befejezésével úgy gondolta, hogy céget alapít, megpróbálja a szabóságot itthon kialakítani. Ez egy bizonyos ideig működött, de a rendszerváltozás után az import-export beindulásával felteltek az üzletek különböző olcsó- és minőségtelen ruhaneműkkel, ezért váltani kellett. Egy olyan irány fele kellett elindulni, amely nem volt megtalálható a nagyobb forgalmú cégek polcain. Így kezdett el népviseletek készítésével foglalkozni. Először régi-, elviselt ruhadarabokat szedett össze Erdővidék falvaiból, majd azokat szétbontva készítette el első székely viseletét. Mai napig hagyományos szövőszéken készítik el az anyagot, a ruhát pedig a leírt szabályok alapján adják a megrendelőnek. A népviseletek mellett foglalkoznak még a 19. századra kialakult díszmagyarok készítésével is. Jelenleg Dávid Alpár viszi tovább a szakmát, remélve, hogy mindig lesz egy olyan réteg, aki büszkén fogja viselni ezeket a ruhákat, hiszen ezek is a kultúránk fontos részét alkotják, amiből jó megőrizni pár morzsát.

Az erdőfülei Motolla Kézműves Házban nem csak terveket, hanem hagyományos textíliákat is szőnek és népviseleti ruhákat varrnak. Ismerjétek meg az ősi viseletkészítési technikákat és a szebbnél szebb népi viseleteket!   A műhelyet előzetes egyeztetés alapján lehet meglátogatni.