A fafaragó és bútorfestő Sütő család nyomában

A kürtőskalács nevét a különleges formájáról kapta. A dorongra feltekert kelttészta-csíkokat vajjal és cukorral borítják – ez karamellizálódik a szénen való sütés közben. Bár sokan meg vannak győződve, hogy ősi magyar sütemény, tulajdonképpen szász közvetítéssel került hozzánk. Édesített változata viszont magyar találmánynak számít, a 19. században terjedt el. A németek teljesen elfelejtették a dorongos süteményt, magyar nyelvterületen a Székelyföldön maradt fenn, mint ünnepi sütemény, innen indult hódító útjára a 21. században. 2015 óta Hungarikum. 😜  Elárulunk még egy titkot erről a Hungarikumról: saját rendezvénye is van: "Kürtőskalács - Édes Ízek Fesztiválja", melyet Sepsiszentgyörgyön rendeznek, ahol Ilona, a Malomkert vezetője az "Év székelyföldi kürtőskalácsa" verseny zsűrijének tagja. Ha kíváncsiak vagytok, hogyan készül ez a desszert, vegyetek részt egy kürtőskalács készítő műhelyen a csernátoni Malomkertben, és süssétek meg a saját kürtősötöket! Biztosan finom lesz! 😋 Részt vehettek a krumplis (székelyesen pityókás) házi kenyér készítésen is! A workshopok minimális létszáma: 6-8 fő. Előzetes időpont egyeztetés szükséges! A Malomkertben finom ebédet is kérhettek, mindössze annyit kell tennetek, hogy előzetesen jelzitek ezt. 🍽

A Bodor család tiszta hegyi legelőkkel körülvett farmján készülnek az UzOnkA érlelt kézműves sajtok. A kis családi gazdaság mindig nyitva áll a sajtkészítés iránt érdeklődők számára. A finomabbnál finomabb sajtok kóstolása után lehetőségetek lesz meglátogatni az állatokat, valamint betekinteni a tejfeldolgozó üzem tevékenységébe is. A látogatáshoz előzetes egyeztetés szükséges.

Kisbaconban a Keresztes család vízimalma még mindig őröl. Egyik gerendájának felirata szerint 1835-ben épült. A malom egyetlen automatikája egy kis csengettyű, ami akkor szólal meg, amikor a garatból kifogy az őrölni való gabona. A vízimalom csak előre egyeztetett időpontban látogatható!

Baróton Kovács Béla bőrműves több, mint négy évtizede készít egyedi tervezésű használati tárgyakat és lószerszámokat. Térjen be a műhelyébe, és válasszon egy tartós, hasznos, valódi bőrből készült kézműves terméket!

Már kezdetben nagy élmény volt számomra, hogy gyerekként Gazdáné Olosz Ella tanítványa lehettem, akinél gyakorlati ismereteket szereztem. Akkoriban főleg a művészi nevelés érdekelt, abban igyekeztem gazdagodni. Évtizedek óta a szakmában dolgozok, tapasztalatokat szerezve magánvállalkozóként minden álmomat megvalósíthatom az alkotás területén. A népviseleti daraboknál a falvankénti hagyományokat próbálom követni. A modern öltözéknél az egyediségre fektetem a hangsúlyt, ötvözve a hagyományossal. Az alapanyagokat hagyományos szövőszéken szőjük. Számomra élmény minden alkotás, minden elkészült jól sikerült darab látványa. Szeretném, ha a munkáim viselői nem csak tárgynak látnák a ruhát, hanem művészi alkotásnak is.

A kukoricaháncs megmunkálását Bálint Júlia udvarhelyi népművésztől tanultam. Felhasználásának folyamatát egyéni technikával helyettesítettem, ez által váltak egyediekké, gesztusokkal és kifejező arcvonásokkal. Nagy kompozícióim: Lúdas Matyi, A helység kalapácsa, Két választás Magyarországon, Jézus élete, Keresztút (14 Stáció). A faluközösség életképei: kukoricatermesztés, disznóvágás, házkörüli és mezei munkák. Munkafüzetek készülnek alkotásaimból, gyerekeknek, amit mintamelléklettel, magyarázatokkal látok el, és a Corvin Kiadó gondozásában jelennek meg. Tanítok táborokban, a faluközösségemben, rendezvényeken.

.

Több mint 30 éve készítjük a cukorkákat, a csavaros, csiga, szívecske, halacska és kakas formájú édességeket. 2003 -ban sikerült megtalálni egy 1906-ból származó mézeskalács receptet és azóta ezt a hagyományos terméket is előállítjuk minőségi alapanyagokból. Barabás Zsombor népművészeti egyesület és az Erdélyi kézműves céh tagjai vagyunk. 2011ben elnyertük a Székely termék védjegyet. A jelenlegi termékeink mellett kérésre készítünk ajándék- és emléktárgyakat, valamint egyedi darabokat a megrendelő igénye szerint.

Dávid Alpár édesapja a nyolcvanas évek végén tanult szabóságot, majd az iskola befejezésével úgy gondolta, hogy céget alapít, megpróbálja a szabóságot itthon kialakítani. Ez egy bizonyos ideig működött, de a rendszerváltozás után az import-export beindulásával felteltek az üzletek különböző olcsó- és minőségtelen ruhaneműkkel, ezért váltani kellett. Egy olyan irány fele kellett elindulni, amely nem volt megtalálható a nagyobb forgalmú cégek polcain. Így kezdett el népviseletek készítésével foglalkozni. Először régi-, elviselt ruhadarabokat szedett össze Erdővidék falvaiból, majd azokat szétbontva készítette el első székely viseletét. Mai napig hagyományos szövőszéken készítik el az anyagot, a ruhát pedig a leírt szabályok alapján adják a megrendelőnek. A népviseletek mellett foglalkoznak még a 19. századra kialakult díszmagyarok készítésével is. Jelenleg Dávid Alpár viszi tovább a szakmát, remélve, hogy mindig lesz egy olyan réteg, aki büszkén fogja viselni ezeket a ruhákat, hiszen ezek is a kultúránk fontos részét alkotják, amiből jó megőrizni pár morzsát.