Ferences templom és kolostor - Esztelnek

Felső-Háromszék északkeleti részén, a Lemhény és Kézdialmás közötti síkságra benyúló Szent Mihály-domb tetején magas várfallal körülvett templomvár emelkedik. A két szomszédos falu szükségére és annak közös hasznára épült. Az ovális várfallal övezett udvar közepén álló egyhajós torony nélküli teremtemplom a 15. század végén, a 16. század elején épült egy korábbi templom helyén. A gótikus épületet a rákövetkező századokban többször átalakították, de ebből a korból fennmaradtak a templomfal külső oldalainak támpilléreit borító gótikus esővetőkövek, valamint az alapzati rész faragott párkánya. Ugyancsak ebből a korszakból való a diadalív felirata is: „Olimu erat Scriptum 1510”. A legnagyobb méretű átépítésre 1777-ben került sor. Azóta ebben a barokk formájában áll. Ekkor húzták fel a csigavonal vezetésű, karéjos szoborfülkés oromfalát, valamint ennek kicsinyített mását ugyanazon oldal portikuszának oromzatára. A várfal keleti oldalán nyíló harangtornyot barokk hagymakupolával koronázták. Északi és deli oldalon a várfalat egy-egy félkör alakú, többszintes torony erősíti. A várfal udvar felőli részéről, szabályos közönként, alacsonyan elhelyezett lőrések nyílnak. Valószínű, hogy maga a várfal is korábbi az 1777. évi barokk átépítésnél. A templom előzetes bejelentkezés alapján látogatható, a 0746-235285-ös telefonszámon.

A kolostort 1997-ben alapították Florin Tohănean plébános és a Maria és Gheorghe Muscalu család kezdeményezésére. 2002-ben Főtisztelendő János letette egy téglatemplom alapkövét. Az első szentmisét ebben a templomban 2004 decemberében tartották. A templom trikónikus alaprajzú, egyetlen toronnyal, a Pantokrátoréval. Az oldalapszisok és a Szent Oltárban lévő apszis félgömb alakúak. A tornác nyitott, három boltívből áll, amelyek közül a középső hangsúlyos. Az ikonosztáz hársfából faragott. A királyi ikonok bizánci stílusban festettek, arany háttérrel. 2007 őszén megkezdődtek a neobizánci stílusú freskófestési munkálatok, amelyeket Vasile Buzuloi templomi festőművész végzett, aki I. kategóriás minősítéssel rendelkezik. 2005 tavaszán megkezdődtek a többszintesre tervezett kioszk munkálatai. A párhuzamos piramis alakú kápolnának az északi végén egy téli kápolna van, amely kelet felé néz, merőlegesen a nagytemplom tengelyére. A kápolnához a hozzáférés közvetlenül kívülről történik, a nyitott tornác felszerelésével. A nagytemplom, a főkápolna és a kápolna gyantás fa tetőszerkezetű, a tetőszerkezet rézlemezből készült. 2008 áprilisában három, Ausztriában öntött, 450, 260 és 185 kg kaliberű harangot hoztak be. 2009-ben megkezdődtek a harangtorony munkálatai. A kolostor minden évben sok hívő zarándokhelye, ahová Kovászna, Brassó, Buzău és az egész ország területéről érkeznek az érdeklődök. Szövegforrás: http://www.episcopiacvhr.ro/manastiri-si-schituri/manastirea-sita-buzaului/

Az ortodox kolostortemplom 1992 és 2002 között épült. A kolostoregyüttes egy templomból, egy nyári oltárból és a kápolna épületéből áll. A templom alapkövét 1992-ben Őkegyelmessége Serafim Joantă, Nagyszeben akkori püspöki helynöke tette le. A falfestményt Ovidiu Preotescu festőművész készítette. 2001-ben megalakult a "Szent Iustina Jóléti Egyesület", és megkezdődött egy elhagyott gyermekek elhelyezésére szolgáló épület építése, amelyet 2003-ban nyitottak meg, amikor 10, 3-10 hónapos kislányt hoztak a brassói árvaházból. 2004-ben a kolostort körülvevő fakerítés épült. Az első pap, aki a szentegyházban szolgált, Gheorghe Moldovan prázsmári pap volt. Szövegforrás: http://www.episcopiacvhr.ro/manastiri-si-schituri/manastirea-marcus/

A Kovászna megyei nagypataki kolostort 1998-ban alapították. Őeminenciája Ioan Selejan püspök 2000. szeptember 10-én szentelte meg a leendő kolostor helyét. A nagypataki kolostoregyüttes első építménye egy kis fatemplom, amely máramarosszigeti stílusban épült.  2000-ben kezdődtek meg a Dan Corneliu és Ioan Teodor építészek által kidolgozott tervben előirtak, a többi épület alapozási munkálatai: a kápolna, a kerengő és a főapátság, a téli kápolna és a nagy templom, mindezen munkálatok nagyrészt 2004-ben fejeződtek be. 2004 - 2009 között folytatódtak az építési és befejezési munkálatok: az új épületek külső homlokzatai, a nagy templomban márványt építettek be, az elektromos, szaniter és fűtési berendezésekkel kapcsolatos munkálatok, a templomhoz vezető sikátorok és a megközelítési utak burkolása, a plébániák kápolnáinak és a zarándokok számára kialakított archondárkonyhák felszerelése, két tó és egyéb háztartási melléképületek építése. 2008-2009 között festési munkálatokat végeztek a Szent Györgynek szentelt kápolnában, bizánci stílusú freskófestést, 2009 júniusában pedig megkezdődött a Keresztelő Szent János születése tiszteletére szentelt főtemplom festése is. Szövegforrás: http://www.episcopiacvhr.ro/manastiri-si-schituri/manastirea-valea-mare/

A település kőtemploma feltételezhetően a XIII. század második felében épühetett. a XV. század végén, XVI. század elején teljesen lebontották és helyére egy nagyobb méretű, szélesebb templom épült későgótikus stílusban.  A XV. században már várfal vette körül. 1791-1797 között újjáépítik a várfalban lévő tornyot, ami sajnálatos módon 1798-ban leomlott.  1802-ben földrengés rongálja a templomot, melynek következtében jelentősen átalakították.  1806-ban lebontják a szentély részt a diadalívvel együtt és meghosszabítva kelet felé, egyenes záródásura építik újra. 1818-ban befalazzák a déli kaput, és megépítik a déli portikuszt bejárattal, valamint a külső karzatfeljárót a keleti oldalon.  1864-ben teljes tetőcserére került sor. 1912-ben lebontják a várfalat, 1914-1922 között felépül a déli portikuszhoz ragasztott új torony. 1977-ben újra földrengés rongálja meg a templomot. A földrengés okozta törmelék eltávolításakor került elő a nyugati fal belső oldalán levő róvásírásos felirat, valamint a nyugati és északi oldalon végigfutó gót betűs latin felirat, melynek  keletkezési ideje a XV-XVI. századra tehető. A róvásfelirat  sok úgynevezett ligatúrát tartalmaz, ami miatt több lehetséges megfejtés is született az idők folyamán. Volt aki a „Dánok” szót vélte benne felfedezni,  Mike Bálint és Kósa Ferenc olvasata: „Kádár István esdik urának, Istenének porig”, Zomorainé Cseh Mártánál  „Add reggelre édes asszony képed Istennek” jelenik meg. Technikájára nézve a karakterek karcolva, karcolva és festve, valamint csak festve kerültek a falra. A gót betűs latin felirat fordítása: „ az Úr 1526. esztendejében Szent Katalin templomának fedele és boltozata megkezdetett, felépíttetett és befejeztetett …omelh vezető kőműves által, szeptember 29-én”. A templombelső berendezési tárgyai közül említést érdemel a 1765-ben készült úrasztala, mely a szászbudai Gregorius Rösler asztalosműhelyében készült, dálnoki Miklós Péter adományaként, valamint a szószékkorona, amelynek legrégebbi  felirata 1779-es. A festett pad- és karzatelők Hervai Katalin és Mike József munkái. Az Egyházközség birtokában három harang van. Az elsőt 1530-ban öntötték, majd 1799-ben Brassóban Andrásofszki mester műhelyébe újraöntötték. Felirata: „EZERÖTSZÁZHARMINTZBAN ÚJ S RITKA VOLTAM, EZERHÉTSZÁZKILENTZVENNYOLTZIG SZOL. …DÁLNOKNAK TORNYOSTÓL LEROMLOTTAM, EZERHÉTSZÁZKILENTZVENKILENTZBEN BRASSÓBAN ÚYULTAM.” A második harangot 1926-ban a türingiai Schilling és Latterman gyárban öntötték. Felirata: „ELŐDÖMET HARCBA VITTÉK, ÉN A BÉKÉT HIRDETEM, AZ ÉLŐKET ÉLNI HÍVOM A HALOTTAKAT ELSIRATOM. ÖNTETTE A DÁLNOKI REF. EGYHÁZ HÍVEINEK ADOMÁNYÁBÓL 1926-BAN.” A legifjabb harangunkat 1995-ben öntötték Marosvásárhelyen. Felirata: „Ha az Isten velünk, kicsoda ellenünk.. Róm. 8,31 Dálnok 1995, Öntötte Rácz Sándor és fiai M.VÁSÁRHELY.” Amennyiben felkeltettük érdeklődését, szívesen látjuk közösségünkben, hogy élőben is megmutathassuk ezt az értékes templomot környezetével együtt. Előzetes egyeztetés alapján a templomot csoportok látogathatják a látogatási időn kívül is!

A műemlék helyén egy régi román stílusú templom létezett, amelyet a XV. század végén és a XVI. század elején gótikus stílusban átépítettek. A mai hajó-szentély térfűzésű templom 1782-1785 között épült az előző helyére. A vártemplom jellegzetességét kettős várfala határozta meg, ma már csak a külső védőfalat láthatjátok, a belső falnak csak maradványai vannak. A várfal korai eredetére utalnak a védőfolyosóról nyíló, téglával boltozott szuroköntők. A kilátás páratlan panorámát nyújt, innen belátható nemcsak a falu, hanem Alsó-Háromszék és a Barcaság jelentős része is. Hasznos infó: A látogatáshoz előzetes egyeztetés szükséges.

⛪ A templom mai késő gótikus alakját valószínűleg 1547-ben nyerte el, ekkor építtette át saját költségen Daczó Pál patrónus. A sorozatos földrengések többször is kárt tettek a templomban. Az egyházi építményt eredetileg két fal – várgyűrű – vette körül, és két védőtornya volt. A külső falat az egyházközség 1786-ban lebontatta, ezekből a kövekből építették, II. József rendeletére, a német iskolának szánt épületet, mely a harangtorony mellett áll és napjainkban kántori lakként szolgál. A vártemplom cíntermében számos kiemelkedő, Sepsiszentgyörgy nevéhez köthető személyiség sírhelyére bukkanhatunk: itt nyugszanak – többek között – Császár Bálint és Gödri Ferenc polgármesterek és Málik József, a Székely Nemzet című napilap alapító szerkesztője. Ide állították fel újra Váradi József és Bartalis Ferenc 1848-as vértanúk obeliszkjét. A védmű temető felőli ívét számos kopjafa övezi. A legelsőt 1983-ban állíttatták 1943-ban végzett Mikós véndiákok. Azóta több mint hetvenre nőtt ezen kopjafák száma, melyek a Székely Mikó Kollégium elhunyt tanárainak és diákjainak emlékét őrzik. 📌 A teljeskörű templomlátogatáshoz előzetes telefonos egyeztetés szükséges!

A nagyajtai unitárius templomerőd a település legrégebbi építészeti és művészettörténeti épületegyüttese. Az 5 m magas fallal körülvett, két bástyával védett templomvár a település legmagasabb pontján, a „Varjúfészek” nevű dombon épült dokumentumok szerint a XVI. század második felében, illetve a XVII. század elején. Az erőd belső udvarán áll a XIV. századi késő gótikus, hálós boltozatú templom.  Legértékesebb elemei a kehely formájú szószék, amely négy kőből faragott kazettából tevődik össze, valamint az ugyancsak kőből faragott, 1710-ből származó korlát. Régiségét tekintve Erdély hatodik legrégibbi szószékeként tartják számon. Figyelemre méltóak a karzatot díszítő festett kazetták, amelyek a helyi népi motívumok elemeit hordozzák.  Fontosabb javításokat az 1990-es években nyílt lehetőség elvégezni: 1993-ban renoválták a kaputornyot, 2000–2002 között sor került az északnyugati torony helyreállítására. 2019–2021 között az épületegyüttes egészét restaurálták. A vártemplom hétfőtől péntekig látogatható, hétvégén előzetes egyeztetés szükséges.

⛪ A XIII. században épült templom több építészeti stílusjegyet őríz: román, gótikus, reneszánsz és barokk elemeket. A XIV-XV. századból származó Szent László legendát ábrázoló fali freskók, a kunok elleni harcát bemutató képsorok, Erdély legjobb állapotában fennmaradt freskói közé tartoznak.  A templom legrégebbi és legértékesebb elemei közé sorolható a több évszázados keresztelő kút, valamint a 103 darabból álló, egyedien festett kazettás mennyezet, melyek közül néhány 1629-ből származik. A műemléktemplomot a művészetek, régiségek és a szakrális történelem kedvelőinek ajánljuk. ❗️ A templomban nincs állandó látogatási program, ezért kérjük, hogy telefonon jelezzétek látogatásotokat legalább egy órával az érkezésetek előtt.