Haszmann Pál Múzeum

🏛💊 A kézdivásárhelyi múzeumot az úgynevezett Finta-ház emeletén találjuk (12-es udvartér 1. szám). A Finta-háznak nevezett ingatlan elődjét, az egykori körtornácos házat 1835-ben, a nagy tűzvész után építették, és romos állapota miatt 1972-ben lebontották. A mostani épületet 1978-ban építették újra, a ház régi formáját is megőrizve. A gyűjtemény története A kiállított anyagot dr. Boga Olivér főorvos mentette meg az utókor számára. A múzeumban látható tárgyakat és a berendezést először 2008-ban, az alsólemhényi Gerontológiai és Rehabilitációs Központ egyik épületében állították ki. Onnan hozták át a Finta-ház épületébe.  A gyűjtemény anyagának alapját a 1949 utáni kézdivásárhelyi 24-es és az 52-es számú patika felszerelése képezi, kiegészítve dr. Boga Olivér gyűjteményével. Átélte a kommunizmust, és megmenekült az elkobzástól. A rendszerváltáskor a bútorzatot és a felszerelést dr. Boga Olivér elkérte az akkor már magángyógyszertárként működő Aranykígyó Patika személyzetétől, és kiegészítette a saját gyűjteményével. Utólag bekerültek más adományok is.  Jelenlegi ismereteink alapján 22 patikamúzeum létezik az országban. A legtöbb valamilyen intézeten belül működik. Erdélyben négyet tartanak számon, ezek közül az egyik a kézdivásárhelyi. 

Az erdőfülei Motolla Kézműves Házban nem csak terveket, hanem hagyományos textíliákat is szőnek és népviseleti ruhákat varrnak. Ismerjétek meg az ősi viseletkészítési technikákat és a szebbnél szebb népi viseleteket!   A műhelyet előzetes egyeztetés alapján lehet meglátogatni.

Gyere nemezelni a Míves Házba! Mindamellet, hogy megismerheted a nemezelést, a nap végén egy általad nemezelt tárggyal térhetsz haza - mindezt szakmai irányítás alatt! Várunk májusig minden csütörtökön 17-20 óra között! Bővebb információ a 0743708235 telefonszámon kapható. Jelenleg Erdély egyik állandó székhellyel rendelkező játszóháza vagyunk, állandó nyitvatartással és munkatársakkal. Tevékenységeink a nagy népi ünnepkörökhöz - farsang, húsvét, pünkösd, szüret, karácsony - kapcsolódnak. A heti rendszerességgel szervezett táncházakban az ünnepeket megelőzően a résztvevőket a népi szokásokhoz kötődő énekekre, játékokra, szokásokra készítjük fel, a műhelyekben a kellékeket, a használati és dísztárgyakat készítjük el. Farsangi, szüreti mulatságainkon több százan vesznek részt, együtt űzzük el a hideget és telet, együtt ünnepeljük a termés beérését.  húsvéti hímes tojásés karácsonyi szalma- és csuhédísz, saját készítésű gyertya és adventi koszorú lassacskán minden szentgyörgyi család ünnepi éke lesz.  Ezen alkalmakkor is több száz résztvevővel dolgozunk. Szabadidős tevékenységekre gyerekek, fiatalok és felnőttek egyaránt bejöhetnek, ahol gyöngyfűzés, gyöngyszövés,nemezkészítés, agyagozás, és kérésre más kézműves tevékenységeken vehetnek részt.

Vargyas híres a fafaragó és bútorfestő mesterekről, közülük is a legismertebb a Sütő család, akiknek történetük 1568-ig nyúlik vissza. A vargyasi Daniel-kastélynál is végeztek ács- és asztalos munkákat.  Látogassatok el a Sütő család portájára, ahol immár a tizenhatodik generáció készíti a régi székely háztartásokban fellelhető bútorokat. A népművészetben a faragott és festett motívumok üzenetet hordoznak, ismerjétek meg őket!  📌 A látogatáshoz előzetes egyeztetés szükséges!

😍 Próbáltatok már szőni? Ha nem, látogassatok el Bartók Erzsébet szövőműhelyébe, aki a mesterséget még szüleitől tanulta. A népviselet mellett szőnyegeket, terítőket és abroszokat is készít. Gyakran fogad gyerek- és felnőtt csoportokat, hogy betekintést nyerhessenek a kézműves termékek elkészítésébe. 📌 A látogatáshoz előzetes egyeztetés szükséges!

❗️ FONTOS! Felújítás miatt ideiglenesen nem látogatható. 🏰 A vargyasi Daniel-kastély és a körülötte elhelyezkedő park Erdővidék egyik legismertebb műemléke. A kelet-nyugat irányú hosszanti tengelyre fűződő épületegyüttes részletei sok átépítést-alakítást tükröznek. Fő részeinek keletkezési sorrendje is keletről-nyugatra írható le. Legkorábbi részének, az úgynevezett főépület síkmennyezetes termének és egy fiókos boltozattal ellátott helyiségnek az építési ideje a 16. század végére tehető. Daniel Ferenc a 17. század közepén az épületet több helyiséggel bővítette nyugati irányban. Valószínűleg ő építi meg az északi oldalon húzódó, ma már az épület tömbjébe befoglalt védőfolyosót is. 📜 A kastély leginkább a déli homlokzatán megjelenő nagyszámú késő reneszánsz faragvány révén vált ismertté, ezek közül azonban a loggia pilléreit kivéve egy sincs az eredeti helyén. 1687-ben, Daniel Istvánnak köszönhetően készült el a kastély egyik leglátványosabb szerkezeti eleme, a déli árkádos tornác. A keresztboltozatokkal fedett loggia árkádíveit a főépület sarkainál előreugró, háromkaréjos oromzatú barokk rizalitok fogják közre. Melyeket II. Daniel István, Udvarhelyszék híres főkirálybírája építtetett 1723-ban. E javítás során alakíthatták ki a mai főbejáratot is, melynek kerete szintén késő reneszánsz faragványok darabjaiból készült. 🧱 1797-ben Daniel Elek kezd nagyobb építkezésbe, neki köszönhető az emeletes palotaszárny és a főépületen látható manzárdtető kialakítása. Az emelet szegmensíves ablakai közé egy nagyméretű, homokkőből készült címert falaztak be, melyen az 1745-ös évszám olvasható. Ez a míves faragvány valószínűleg II. Daniel István udvarhelyszéki főkirálybírává választásakor készült és a kastély akkori tulajdonosának, valamint feleségének, Perki Polyxena kettős címerét ábrázolja. ⚜️ 1850 és 1853 között Daniel Gábor építtette meg a palotaszárny délnyugati sarkához toldott emeletes körbástyát. Ugyanebben az időszakban a főépület északi oldalához klasszicista stílusú épületszárnyat csatolnak. A 20. század folyamán újabb elemekkel bővült a kastély. 1920 tájékán Daniel Ferenc a klasszicizáló szárny északkeleti sarkához kör alakú bástyát csatolt és végeztette 1937-ben az utolsó bővítési munkálatokat is. Ekkor épült meg nyugati irányba a nyitott tornác, melynek sarkán egy kis harangláb található. A reneszánsz kor hangulatát idéző északi emeletes kőtornác is az utolsó bővítéskor épült Keöpeczi Sebestyén József irányításával. 🔗 Forrás: https://www.virtualisszekelyfold.ro/hu/pano/28 

🍯❤️ A Szántó család hagyományos mézeskalácsa – Egy édes történet Kézdivásárhelyről Szántó József mézeskalács mester egy több generációra visszanyúló családi hagyományt visz tovább. A Szántó család 1880 óta készíti a mézeskalácsot, apáról fiúra szálló recept alapján, szeretettel és odafigyeléssel. Minden darab a lehető legtermészetesebb alapanyagokból készül, régi, féltve őrzött módszerekkel. A díszítés önmagában is művészet: a hagyományos székely mintákat és virágmotívumokat színes cukormázzal, kézzel festik meg, aprólékos technikával és sok türelemmel. Minden darab egy-egy kis ehető műalkotás. 🎨 Szívesen látják mézeskalács-műhelyeikben a kicsiket és nagyokat, családokat és baráti társaságokat egyaránt – csodás alkalom a tanulásra, alkotásra és a közös élményekre, egy autentikus környezetben. ❗️ A látogatáshoz előzetes egyeztetés szükséges. Várunk szeretettel, hogy felfedezzétek a gyermekkor ízét és a hagyomány örömét! 💛

Műhelylátogatás, mézeskalács-díszítés előzetes bejelentkezés alapján: 0724 437202. 

🔨 Eredeti foglalkozása: bádogos. A kovácsmesterséget szüleitől tanulta. Műhelyében készül lópatkó, kovácsolt kapu, lámpa. A díszkovácsolás rendkívül dokumentált mestere. Az ő keze munkája a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum bejárata előtt található, Kós Károly által tervezett kovácsoltvas lámpa, és az olaszteleki Daniel kastély kovácsoltvas kapuja. Műhelyében finom falatok is készülnek: szalonnás, hagymás házikenyér. Hogy hogyan, azt lessék meg Önök egy látogatás alkalmával! 📌 A látogatáshoz előzetes egyeztetés szükséges!