Szárazajta, a rejtőzködő falu

Erdővidék egyik „legrejtőzködőbb” települése, mintha folyamatosan szégyellné a háromszéki román-magyar együttélés történetének egyik legtragikusabb pillanatát. A  Sepsiszentgyörgytől 22 kilométerre északnyugatra, Nagybacon községtől délre, a Baróti-hegység közé ékelődő völgyben fekvő Szárazajtán történt meg ugyanis, hogy 1944. szeptember 26-án a Székelyföldre bevonuló Maniu-gárdisták a ma már csak 660 lelkesre taksált falu iskolájának udvarán 13 székelyt végeztek ki elképesztő kegyetlenséggel. A véres eseményre az iskola hátsó falán 1990-ben elhelyezett emléktábla, a falu központjában 1994-ben felállított tizenhárom bazaltoszlop emlékeztet. A település közhangulatát máig terjedően meghatározó esemény évfordulója alkalmával megemlékezést tartanak a faluban.

Ugyanaz az iskola volt első „otthona” a falu jeles szülöttjének, Ajtai Abod Mihálynak (1704–1776), „árva” Bethlen Kata udvari papjának, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium igazgató-tanára. Innen indult útjára Gecse Dániel (1768–1824) marosvásárhelyi orvos is, a járványos betegségek leküzdésének egyik úttörője.

Szárazajta református templomát 1790-ben fejezték be, de az 1802-es földrengés után újjá kellett építeni. A román templomot görög katolikus hívek építették 1928-ban, ma az ortodox közösség tulajdona.

Csinta Samu