Büdös gödör áldásai

Büdös gödör áldásai


Európa legnagyobb természetes mofettája, a 14 méter hosszú torjai Büdös-barlang Kézdivásárhelytől mindössze tíz kilométerre észak-nyugatra fekszik az 1052 méter magasságban lévő Bálványosi-hágón, a Büdös-hegy déli oldalában. Az üreg lényegében egy kénbánya felhagyott tárnája, a kéntermelés kiváltsága eredetileg valamikor Torja községé volt. Később az Apor család tulajdonába került, 1892-ben báró Apor Gábor falaztatta ki faragott kövekkel az üreget, ajtót csináltatott rá, amelyet naponta csak meghatározott időre, állandó felügyelet mellett nyitottak ki.
A régiek büdös gödörnek vagy gőzlőnek nevezték a vulkanikus eredetű, fojtó gázzal telt mélyedéseket, amelyekben a kén-hidrogén olykor nem túl kellemes szaga érződik. Gyógyereje abban rejlik, hogy az alsótest bőrének pórusain keresztül beszivárog, kitágítja a vékony vérereket, meggyorsítja a vérkeringést, ez időlegesen fékezi, megszünteti az érszűkületes személyek lábfájdalmát.
Az első világháború után a barlangot a környező Bálványos fürdőteleppel együtt egy tüdőszanatórium kapta meg, a mofetta rendszeres használata ennek ellenére hamarosan megszűnt. A századfordulón az innen kiömlő gázt használta fel az első magyar szénsavsűrítő gyár. A barlang ma szabadon látogatható, a bejáratnál táblák figyelmeztetnek a legfontosabb tudnivalókra.

Csinta Samu

Hasonló helyek

A „textiliskola”
Potsa József őméltósága
Fortyogófürdő ígérete
Erdély Széchenyije
Szentgyörgyi városliget