Az oltárhegy

Felső-Háromszék oltárhegyének is nevezik. A hagyomány szerint a tengerszint fölötti 738 méterével Kézdiszentlélek fölé magasodó tetőn mondtak ítéletet Kézdiszék népének peres ügyeiben, vélhetően innen ered a Perkő elnevezés. Tetején a tatárjáráskor elpusztított Szentlélek várának helyén 13. századi alapokra épült Szent István-kápolnával, amelyet 1736-ban emeltetett a Kálnoky család. A háromszékiek leghíresebb búcsújáró helye, az augusztus 20-i Szent István-napi búcsú a háromszéki, kászoni és alcsíki katolikusság legnagyobb népi vallásos ünnepe – a csíksomlyói pünkösdi Mária-búcsú után.

Régen a Csíksomlyóról hazafelé tartó felső-háromszéki keresztaljak a Kászon-völgyében a Szentjános nevű helyen éjszakáztak, reggel megmosakodtak a kútnál, ünneplőbe öltöztek, innen mentek tovább a pünkösdhétfői perkői búcsúra. Előtte viszont a kútnál „palágázás” történt: a búcsúsok nyilvánosan meggyóntak, bevallották a közösség ellen elkövetett hibáikat, bűneiket, s a búcsúvezető a botjával, egy „palága” nevű fegyelmező eszközzel kimérte kinek-kinek a bűnökért járó büntetésüket. Ennek fejében az itt nyilvánosan bevallott vétkek, hibák mindörökre el lettek felejtve, később otthon a faluközösségben még célzást sem tehetett ezekre senki.

Micsoda rituális rend, micsoda technikája a közösség ellen elkövetett bűnök megbocsátásának és végleges elfelejtésének…

Csinta Samu