Erősdi kincsek

A Brassói-medencében, Sepsiszentgyörgytől 21 kilométerre délnyugatra, az Olt folyó jobb partján elterülő síkságon húzódik meg Háromszék egyik legkisebb, ugyanakkor egyik leghíresebb falva, Erősd. Ismertsége mindenekelőtt a hajdani zsellérfalu határában feltárt Tyiszk-hegyi őskori telepnek köszönhető. Annak egyik részét 1907 és 1925 között dr. László Ferenc, a Székely Nemzeti Múzeum régésze tárta fel, a többit 1968 és 1985 között a múzeum későbbi munkatársai. Az erősdi lelet pedig a régészeti szakirodalomban a festett kerámiás kultúra azonosítója lett, amelynek első nyomaira az Olt-mente eme kanyarulatában bukkantak rá a szakemberek.

Az ősidők óta lakott település lakói még a múlt század hatvanas-hetvenes éveinek fordulóján is gond nélkül beszélték meg az utcasarkon egymás nyelvén az ebédfőzés részleteit, de 2011-es cenzus már csak 116 magyart talált az 519 lakos között. A falucska fogyó magyarsága számára a 17. században épített református templom és parókia jelenti a közös kapaszkodót, ahol Ráduly-Baka Zsuzsanna lelkész immár negyedszázada szinte családi vállalkozásban tartja a lelket a közösségben. Azt mondja, sehol sem lehetett volna jobb szolga, mint itt, ebben a kicsi faluban.

Csinta Samu