Falutörvény andezitbe vésve

Falutörvénynek állított emlékmű őrködik a Zalán főterén. A székely falu ma már legendaként emlegetett egykori rendtartása nyitott könyvet vagy éppen szárnyakat ábrázoló kőtömb, Éltes Barna alkotása révén üzen a jövőnek egy szilárd erkölcsi alapokon nyugvó világról.

A Sepsiszentgyörgytől mintegy 10 kilométerre északra fekvő alsó-háromszéki település elsősorban bő szilvaterméséről és annak „logikus” következményéről, a jó minőségű szilvapálinkáról ismert. De arról is, hogy itt maradt fenn a legkorábbi, 1581. május 16-án, „pünkösd nap után való kedden” írásba is foglalt falutörvény. A zaláni falujegyzőkönyvben rögzítették elsőként: a faluközösség feladata, hogy rendezze a település alapvető rendfenntartását, a népélet igazgatását. „A falu ítélőszéke előtt a mindennapi kis perpatvarok (lopások, inzultusok, adósságok, paráznaságok, tiltott legeltetés stb. – a szerző megjegyzése) könnyen elintéződtek, s talán még igazságosabban is, mint a széki vagy katonai hatóságok határozatai” – írta Imreh István történész az 1973-ban Bukarestben megjelent A rendtartó székely falu című könyvének előszavában. 

Mindez 2020. szeptember 25-e óta immár andezitbe vésve Zalán központjában egy kis dombon, amely a református templom körüli temető „hullámzását” követi.

Csinta Samu