Sándor diófái

Öreg diófák emlékeztetnek rá a Felszegen. A helyi szájhagyomány szerint a szülők arra a telekre költöztek, ahol a fák ma is állnak, miután leégett a házuk. Ezekről a diófákról azt tartják, hogy még láthatták az alattuk játszadozó kisfiú Sándort.

A Kovászna fürdővárostól három kilométerre délnyugatra, a Kőrös-patak partján fekvő falucskában – nevének előtagját 1898-ban éppen nagy szülöttje, Kőrösi Csoma Sándor emléke iránti kegyeletből kapta – természetesen ennél közvetlenebbül üzenő dolgok is emlékeztetnek a Nagy Vándorra. Az 1784-ben született Ázsia-kutató, nyelvész szobra 1972 óta strázsál a falu központjában, az egykori községháza épületének egyik szobájában pedig felújított Csoma-emlékkiállítás látogatható. A leégett szülőház helyén a nevét viselő közművelődési egyesület megépítette az elképzelt Csoma-ház hasonmását, ahol emlékszoba és egy korabeli székely szobabelső is megtekinthető. A falon emlékplakett: „Innen indult egy nép árva fia, egy nagy nemzet vándorának halhatatlansága tért vissza.” Az udvaron faragott kopjafák őrzik a mindenkori Csoma-kutatók és utazók emlékét.

Kovásznán pedig a befejezéshez közeledik a Csernyus Lőrincz által tervezett Kőrösi Csoma Sándor-központ, amely az organikus építészet elemei révén is igyekszik hangsúlyozni a nagy magyarságeredet-kutató rögközeliségét.