Szent Györgyök

Két Szent György-szobor is „védi” ma Sepsiszentgyörgyöt. Az egyik a kommunista érában véghez vitt városrombolás következtében kialakított téren – ma Szent György téren, közismertebb meghatározás szerint a Sugás áruház előtt –, a másik a Főtérnek a régóta bontásra váró Bodok szállóhoz közeli oldalán. Az egyik világhírű, a másik lassan elfogadottá vált. Mert a szobrok sorsa már csak ilyen: van, akinek tetszenek, másoknak kevésbé. 

Az első, Harmath István 2000-ben felállított alkotása annak idején igencsak megosztotta a közvéleményt, sokáig gúnyolódás tárgya is volt – lásd: kötözött sonka –, de mára már a háromszéki főváros látványszövetének elfogadott részévé vált. Kedvenc találkozóhellyé ugyan nem vált, de ebben megközelíthetetlensége is közrejátszhat, tekintve, hogy egy körforgalmi szigeten áll. 

A másodikat 2012-ben állították fel a városban, lényegében sokadik másolat, a Kolozsvári-testvérek által készített eredeti a prágai Hradzsinban vonzza a tursitákat. Mivel az Európa legelső teljes alakos bronz lovasszobra – 1373-ban készült királyi megrendelésre –, művészettörténeti mérföldkőnek is tekintik. Többek között ez, no meg klasszikus „közérthetősége” is megóvja bármilyen kritikától, ugyanakkor találkahelyként is bőven működhet.

Két Szent György-szobor, amely Szentgyörgy belvárosi épülettömbjét vigyázza.