Baj van Köpecen!

Sokan használják, de csak kevesen ismerik a „Baj van Köpecen!” mondás eredetét. A Sepsiszentgyörgytől 38 kilométerre fekvő erdővidéki falu több szempontból is a környék meghatározó településének számított, hiszen a bányaipar 1839-es elkezdése után 1967-ig a bányavidék központjának számított, sőt, a Barótra telepítés után is megmaradt a Köpec a vállalat elnevezésében. Baj volt e közel 130 év alatt is, hiszen a bányaipar veszélyes üzem, és bizony a falunak több esetben is kénytelen volt elsiratnia férfiait, akiket örök foglyul ejtett a bánya.

A mondásbeli baj azonban az 1848-as forradalommal van szoros összefüggésben. December 9-én a köpeci híd közelében vesztettek csatát a székelyek, amelyet követően a császári sereg a szomszéd, románok által benépesített Ágostonfalva lakóinak közreműködésével felgyújtották a falut, a helybeliek egy részét megkínozták és lemészárolták. A gyilkosságok következtében 106 gyermek maradt árván. Egyes források szerint a messze szálló füst láttán és az érkező hírek alapján fogalmazták meg a környéken, hogy baj van Köpecen, mások szerint egy lovas futár vitte a veszedelem hírét Barótra. „Baj van, Köpecen” – mondta, és összeesett.

Az egykori faluháza, a mai kultúrotthon előtt áll a falu ’48-as pusztulásának emlékét őrző obeliszk, néhai baróti Prázsmári István kő- és versfaragó műve 1901-ből.

Csinta Samu