Háromszék kapuja

Székelyföld déli kapuja, a barcasági Szászföld északi határvonala, Kökös mindig is egyfajta határtelepülésnek számított. Hol képletesen, hol tényleges értelemben. A Sepsiszentgyörgy és Brassó között nagyjából félúton fekvő település 1940-1944 között vasúti határállomás is volt, fontos vasúti átkelőhely. 

Legfontosabb „ismertetőjele” azonban az 1849-es kökösi csata, a háromszéki önvédelmi harc emléke, illetve a legenda, miszerint a Feketügy hídja mellett kapott halálos sebet Gábor Áron, az ágyúöntő őrnagy. A hadtörténészek ugyan egy másik, az Uzon felé tartó műút melletti helyhez kötik a végzetes eseményt, a köztudatból azonban semmi sem tudja kitörölni a kökösi híd sokak által megénekelt, megörökített jelentőségét.

Kökös – amelynek környékén már az őskor és a népvándorlások időszakában megtelepedett az ember – azonban a nemrég restaurált, középkori eredetű unitárius műemléktemploma által is méltán tart igényt figyelemre. A mai épület helyén már a 14. században állt egy, a mostaninál kisebb, nyújtott félkör alakú szentéllyel rendelkező templom, amelyet a késő középkorban, majd a reformációt követő időkben többször átalakítottak. A templom nyugati falán művészettörténeti kuriózumként kategorizált freskó maradt fenn, a híres Szent László-legenda székelyföldi ábrázolásainak egyike.

Csinta Samu