Sugási csusszanás

Szépen havazott előző este, így alig vártam a szombat reggelt. Tetszett a Sepsiszentgyörgyről Sugásfürdőre vezető kanyargós út, az út mentén húzódó erdő fái közé be-beszűrődő napfény. Szerencsésnek mondhatom magam, hogy a város szatellittelepülése mind a négy évszakban megannyi kikapcsolódási lehetőséget biztosít, csak 10 kilométerre van a lakhelyemtől és könnyen megközelíthető. 

A parkoló autók száma elárulta, hogy későn érkeztem, nem fogok „szűz” hóban csúszni, de valójában örültem, hogy van élet a sípályán. Bemelegítésként a rövidebb, 250 méter hosszú sípályát választottam, majd következett a hosszabb, 560 m hosszú, amelyre a hóágyúk még több hót varázsoltak. Nagyon élveztem a friss hó hangját és porzó látványát. A gyerekzsivaj üdítően hatott rám, élvezet volt nézni, ahogy az óvódások és kisiskolások benépesítik a sípályákat és a szánkózásnak szánt pályát is. 

Bár nem volt rekord hideg, sízés után jól esett a Tribel Aprés Ski Bárban elfogyasztott meleg tea és gőzgombóc. A vendégek számából ítélve nem csak a sízésnek hódolók kívántak itt megpihenni, hanem a Görgő-tetőn túrázók, a Sugás spában fürdőzők és szaunázók is. 

Sugásfürdő, még sokszor találkozunk! 

F.I.