A mesélő fúróember

Sokan azt tartják, rá végképp érvényes a mondás: amit ő nem tud, azt talán már nem is érdemes. A nyolcvanhatodik születésnapjához közeledő Kisgyörgy Zoltán geológus-újságíró szerencsénkre az a széles tárházú ember, aki nem temeti magába tudását, legendásan ízes mesélő, erről számtalan olvasótalálkozó résztvevői tudnának hosszasan referálni. 

Egyszer elmesélte, semmiért nem adná az érzést, amikor Brassóban felült a vonatra, a mellette ülő fiatalasszony pedig megkérdezte: hogy is van azokkal a csontokkal, Zoli bácsi, amelyekről a múltkor írt? Ő meg mesélni kezdett, s egyszer csak azon kapták magukat, hogy a szerelvény bedöcög Sepsiszentgyörgyre. „Még hallottam, hogy leszálláskor a fiatalasszony azt mondja a társának: nemrég láttam Zoli bácsit, egészen normálisnak tűnt, s ne, most képes szegény egy órán át beszélni valami csontokról…” 

Sajnos voltak olyanok is, akik nem hallgatták meg. Geológusként adatott meg neki, hogy a megyei kórház udvarán egy 150 méteres mély fúrásból lúgos-kénes-büdös víz tört fel, de hiába javasolta, alakítsanak ki a belgyógyászat alagsorában egy balneoterápia-központot, nem volt foganatja a dolognak. 

Százas nagyságrendben megjelent ismeretterjesztő könyveit olvasva, könyvismertetőit hallgatva egyet fognak érteni velem: érdemes figyelni rá.

Csinta Samu