![Bibarcfalva, a víz csodája](https://visitcovasna.com/rails/active_storage/blobs/redirect/eyJfcmFpbHMiOnsibWVzc2FnZSI6IkJBaHBBL2NUQ2c9PSIsImV4cCI6bnVsbCwicHVyIjoiYmxvYl9pZCJ9fQ==--7e81e8bf1f8ae4c33a3944bf97cea743a0c702b7/GB_2023_09_12-02-02.jpg?locale=hu)
Bibarcfalva, a víz csodája
A kommunizmus évtizedeiben neve gyakorlatilag országszerte az ásványvíz – borvíz – szinonimájává változott, a román tengerpart boltjaiban ez volt az ásványvíz gyűjtőneve. Mindig is borvízforrásokban rendkívül gazdag területéről volt híres, a fuvarosok messze földre vitték a vizét, amelyet 1880-tól palackoztak is. Gyógyvizű fürdője 1972-ig működött, azóta nem akadt senki, aki életre lehelje a létesítményt.
A Sepsiszentgyörgytől 42 kilométerre északnyugatra fekvő, közigazgatásilag Baróthoz tartozó erdővidéki település, Bibarcfalva neve valószínűleg a régi Tiborc személynévből származik, a monda szerint gyógyforrásait felesége kívánságára Tiborc fakasztotta a Szent Anna-tó feletti tündérvárból. A falu felett emelkedő vár eredete, sorsa ismeretlen, valószínűleg vaskori eredetű erősség. A Dungó-patak bal partján bronzkori telep maradványaira bukkantak. A települést 1332-ben Bybouth alakban említik először. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Homoródi járásához tartozott, 1910-ben 883 magyar lakosa volt, a 2021-es cenzus 672 főt talált, ez 99,2 százalékos magyar többséget jelent.
Református temploma a 14. század elején épült, a 15. század elején gótikus stílusban átalakították, mai formáját az 1897. évi átalakítással nyerte el. Falait 15. századi freskók díszítik, az északi falon látható a Szent László-legenda jelenetsora látható.
Csinta Samu